A DEBRECENI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
ÉS AZ ÉRTÉKTÉR PROJEKT KÖZÖS RENDEZVÉNYE
Cserne Péter
Chikán Attila
Felcsuti Péter
Fleck Zoltán
Győrffy Dóra
Muraközy László
Tóth Gábor Attila
Tóth István György
Dátum: 2011. November 25.
Helyszín: Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar T/112 ELŐADÓ (Debrecen, Kassai út 26)
Különböző, de egybehangzó vizsgálódások – különösképpen a TÁRKI „Gazdasági kultúra” kutatásának (http://www.tarki.hu/hu/research/gazdkult/kutatas.html) eredményei, és az erre a kutatásra is alapozó mini konferenciasorozat (http://www.ertekter.hu/eloadasok/) szerint a magyar társadalom
- értékszerkezete zárt magába forduló társadalom képét mutatja
- erősen bizalomhiányos, különösen a közintézmények iránti bizalom tekintetében
- felemás viszonyban van a korrupt magatartás megítélését illetően (elsősorban másokat tart korruptnak és normaszegőnek)
- nagyon kevéssé fogadja el az egyenlőtlenségeket, igazságtalannak tartja a társadalmi működést, nulla összegű játszmának fogja fel a gazdaságot
- paternalizmus és infantilizmus jellemzi (magas elvárásokat fogalmaz meg az állammal szemben, alulértékeli az állami szolgáltatások adóárát)
A fenti jellemzők – fontos hangsúlyozni, történelmi időtávban is – olyan társadalmi környezetet tartanak fenn, amelyben az intézményi, szabályalapú működésmódnak és kereteknek a tisztelete és legitimitása alacsony, és amelyben időről időre teret nyernek a személyiséget előtérbe helyező, és a társadalmi problémamegoldást, az intézményi rendszer fontosságát negligáló elképzelések.
Érdemes ugyanakkor röviden összegezni azt is, hogy a nemzetközi és a történelmi tapasztalatok alapján melyek a legfontosabb kérdései a vizsgált témának.
- A személyes garanciák vagy az intézményi garanciák jelentenek nagyobb biztonságot a közösség közép- és hosszú távú prosperitása és fenntarthatósága szempontjából?
- Milyen szerepe van a gazdasági/társadalmi jólét növekedésében az intézményi stabilitásnak és az ebből fakadó kiszámíthatóságnak?
- Hogyan lehet megvalósítani, hogy egy-egy sokkszerű intézményi megrázkódtatás után, azt követően, az intézmények a saját logikájuk szerinti folyamatos működéssel garanciákat adjanak a kiszámítható növekedés számára?
- Milyen feltételei vannak annak, hogy a közszféra és a közintézményi kör alkalmazottait elsősorban a szakmai, közszolgálati ethosz, az elfogulatlan szakmai szolgálat vezérelje (a politikai lojalitás szükséges keretei között, de kizárva a korrupciót, a személyi elfogultságot)?
- Milyen társadalompolitikai/szociológiai/jogi/instrumentális feltételei vannak annak, hogy a társadalom tagjai elfogadják, „belakják”, használják és legitimnek tekintsék a közintézmények rendszerét?
- Lehetséges-e intézményi, instrumentális változásokkal viselkedési és attitűdváltozásokat elérni ezen a téren (akár az intézményrendszer működtetőinek, akár az igénybe vevőinek a körében)?
A Debrecenben megrendezendő kerekasztal-konferencia ezt a kérdéskört járja körül. Az előadók – közgazdász és jogász társadalomkutatók – saját tudományterületük oldaláról, a történeti és nemzetközi tapasztalatok figyelembe vételével elemzik a bizalom, közintézmények és a gazdasági/társadalmi prosperitás összefüggéseit. Különösképpen fókuszálnak a mai magyar helyzetre és közösen keresnek választ többek között az alábbi kérdésekre:
- Milyen történeti okai és tanulságai vannak a közintézmények iránti hagyományosan alacsony magyar bizalmi szintnek?
- Milyen társadalompolitikai tévedések/hibák vezethettek ahhoz, hogy a helyzeten a rendszerváltozás első két évtizedében sem tudtunk igazán változtatni?
- Rátekintve a hasonló történelmi múltú más kelet-közép-európai országok tapasztalataira, milyen eltéréseket találunk az egyes országok között és ezek az eltérések mennyiben magyarázhatják az eltérő cseh, szlovén, lengyel, magyar, szlovák, román, bolgár, lett, litván, észt utakat?
Az előadók saját kutatásaik és szakterületük tudományos eredményei alapján, annak nézőpontjából tartanak előadásokat, majd egy kerekasztal beszélgetésben ütköztetik közelítésüket, állításaikat és tapasztalataikat. A konferencia előadásai és a kerekasztal beszélgetés és vita összefoglalója könyv formában is megjelennek, hogy e fontos témával kapcsolatos megállapításokat és gondolatokat a szélesebb szakmai kör és az érdeklődő közvélemény is megismerhesse, ezzel is segítve e területen való előrelépésünket.
A konferencia programja
9.00 – 9.15 Megnyitó – Felcsúti Péter (ÉRTÉKTÉR PROJEKT), Makó Csaba (DE KTK)
9.15 – 10.00 Cserne Péter: TÁRSADALMI NORMÁK, JOG, KÖZPOLITIKA
10.00 – 10.45 Győrffy Dóra: BIZALMATLANSÁG ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS
10.45 – 11.30 Tóth Gábor Attila: BIZALOM ÉS BIZALMATLANSÁG EGYENSÚLYA
AZ ALKOTMÁNYOS STRUKTÚRÁKBAN
11.30 – 12.15 Muraközy László: ÉRZÉSEK, ÉRTÉKEK ÉS INTÉZMÉNYEK
12.15 – 13.00 Fleck Zoltán: BIZALOM ÉS KÖZINTÉZMÉNYEK
13.00 – 14.00 Állófogadás
14.00 – 14.45 Chikán Attila: BIZALOM? KI? MIBEN?
15.00 – 17.00 Kerekasztal vita az előadók között Tóth István György vezetésével.
Kérdések és hozzászólások.
