A konferencia előadásai

CSERNE PÉTER: TÁRSADALMI NORMÁK, JOG, KÖZPOLITIKA

A kilencvenes években átvett demokratikus és jogállami intézmények és a befogadó évszázados magyar kultúra érzékelhetően ellentmondásban vannak, felszínes a befogadás, és a régi viselkedési normák erősebbek. Mit tehetünk ez ellen? A célokban, eszközökben, végrehajtásban és ellenőrzésben gondolkodó közpolitika vajon támaszkodhat-e kizárólag a jogra? A szükséges társadalmi változások véghezvitelét mennyire segíti, segítheti a magyar jogrendszer? Felülről jövő nagy államszervezeti, közigazgatási modellek bevezetése szükséges, vagy a társadalom alapszöveteiben, a polgárok és közösségek saját ügyeik iránti aktív érdeklődésben kell változásnak elindulnia, és abban kell bízni, hogy ez módosítja majd az állam, a jog, a gazdaság, a kultúra szféráját, és így azok is olyanok lesznek, amilyenné kisebb közösségeinket is tesszük?

GYŐRFFY DÓRA: BIZALMATLANSÁG ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS

Túl gyakran, és túl sok mindent magyarázunk a bizalommal, illetve fogunk annak hiányára. Ez félrevezető lehet, illetve egy kulturálisan meghatározott tényező túlhangsúlyozása könnyen a rossz kormányzás felmentéseként szolgálhat. Így célszerű először is meghatározni, hogy mit is értünk bizalmon? Nagyon fontos tisztázni azt is, hogy viszonyul egymáshoz a horizontális (emberek közötti) és a vertikális (intézményekkel szembeni) bizalom? Ha ezeket a fogalmakat tisztázzuk, akkor könnyebben kereshetjük arra a választ, hogy milyen alternatívák vannak a gazdasági fejlődés biztosítására egy bizalomhiányos környezetben? Mit tanulhatunk sikeresebb sorstársaink, például Szlovákia és Lengyelország tapasztalataiból e téren?

TÓTH GÁBOR ATTILA: BIZALOM ÉS BIZALMATLANSÁG EGYENSÚLYA AZ ALKOTMÁNYOS STRUKTÚRÁKBAN

A modern alkotmányos demokráciákban olyan intézményi struktúrák működnek, amelyek hatékony kormányzást tesznek lehetővé, és képesek megakadályozni diktatórikus rezsim kialakulását. Az alkotmányos demokrácia az anarchia és az autoritárius állam között helyezkedik el. E keretbe illesztve felfogható-e úgy témánk, hogy egyrészt az alkotmányos demokrácia intézményes bizalmatlanságon alapul (checks and balances), másrészt azonban feltételez intézményeken túli bizalmat és kooperációt? Ha az első törékeny, akkor az autoriter vonások, ha a második gyenge, akkor az anarchikus elemek erősödhetnek fel, amely az állami működés súlyos zavaraihoz vezethet. E keretben hogyan értelmezhető az 1989/90-en alapuló és a 2010/11-ben formálódó alkotmányos struktúra és gyakorlat Magyarországon? Merre van előre?

MURAKÖZY LÁSZLÓ: ÉRZÉSEK, ÉRTÉKEK ÉS INTÉZMÉNYEK

A fejlett és élenjáró országok történelmi sikere viszonylag jól magyarázható hosszú szerves fejlődésükkel, a formális és informális intézmények összhangban és kölcsönhatásban végbement fejlődésével, erős civil társadalom és társadalmi kohézió kialakulásával. Mindez stabilitáshoz, és a társadalmi bizalom magasabb fokához vezetett, s jelentős gazdasági prosperitáshoz. Ettől eltérő történelmi út magyarázza a volt szocialista országok elmaradását e területeken is. De mi indokolhatja, hogy Magyarország ez utóbbi csoporton belül is fokozatosan és tartósan, sőt, esetleg végzetesen lesüllyed. Mely korszakunkban gyökerezhet ennek magyarázata? Mi a szerepe ebben az elmúlt 20 évnek? Mi lehet a kitörési pont, rövidebb illetve hosszabb távon?

FLECK ZOLTÁN: BIZALOM ÉS KÖZINTÉZMÉNYEK

A gyakori leegyszerűsítések igen félrevezető válaszokhoz vezethetnek. Komplex közelítés szükséges. Ezért témánk szempontjából fontos végiggondolni, hogy mi is az összefüggés a fejlődés és a jogrendszer között? Mik a normakövetés, kooperatív viselkedés társadalmi gyökerei és feltételei? Mi az összefüggés a közintézmények iránti bizalom, a jogállam illetve a demokrácia között? Milyen az intézmények és a mélyebb, öröklött kulturális tényezők viszonya? Lehet-e útfüggőségekről beszélni a magyar helyzet értelmezésében? Van-e olyan közpolitikai terület, amely stimuláló hatással lenne a közintézmények működésének és a társadalom ezekhez való viszonyának egészére?

CHIKÁN ATTILA: BIZALOM? KI? MIBEN?

Egy ország hosszú távú sikerének elemi feltétele, hogy a gazdaság versenyképes legyen, úgy tudjon részt venni a nemzetközi munkamegosztásban, hogy a termelékenység növekedésére építve, fenntartható módon növelje a társadalmi jólétet. Ehhez a gazdaság mindhárom kulcsszereplőjének: az egyénnek, a vállalatnak és a kormányzatnak jól strukturált, hatékony együttműködésére van szükség. Az előadásban azt vizsgálom, hol és milyen formában jelennek meg ebben a kapcsolatrendszerben a bizalom elemei, melyik szereplőnek miben kell (lehet) bíznia, s hogyan alakultak ezek a bizalmi viszonyok (ez a bizalmi háló) a magyar társadalom elmúlt két évtizedében, s milyen hatással voltak ezek a viszonyok a versenyképességre. Az elemzés során az okokra is megpróbálok némi fényt deríteni.

Dr. Furmanné dr. Pankucsi Márta (ME BTK Szociológiai Intézet) véleménye szerint a demokrácia a félelem mentes életet jelöli. A rendszerváltáskor egy megváltozott társadalmi keretbe csöppentünk, amelyhez megváltozott életreceptekre van szükség. A mai magyar fogyasztói társadalomban az emberek magányossága terén nem történt változás, ez eredményezi a bizalmi deficitet, melynek kiküszöbölésére az egyetlen megoldás az életreceptek megváltoztatása.

Dr. Fekete Iván (ME GTK Humánerőforrás Intézeti Tanszék) előadásában az értékrend és a kultúra válságára hívja fel a figyelmet. Fontosak a bennünk lévő attitűdök, beállítódások, hiszen ezek határozzák meg magatartásunkat. Ugyanakkor a másik viselkedéséből, stílusából meghatározhatjuk a partnerünk értékrendjét, melyek változása a humán erőforrás felértékelődésének szempontjából is fontos.

P. Hess István római katolikus lelkész (Miskolci Katolikus Egyetemi Lelkészség) a bizalomvesztésnek több forrását is látja. Egyrészt a lelki dimenzió hiánya a bizalmatlanság forrása, másrészt a bűntelen társadalomkép, az áldozattársadalom és az instant társadalom, mely a kétdimenziós társadalomképből fakad.

Debreczeni József politikai közíró (ME BTK Szociológiai Intézet volt oktatója) a harmadik Magyar Köztársaság jellemzőit vizsgálja előadásában abból a szempontból, hogy az emberek mennyire bíznak a közintézményekben, és megállapítja, hogy a bizalom az elmúlt években egyre csökkent. Emellett konkrét adatokra hivatkozva több szempontra tekintettel hasonlítja össze a hazai viszonyokat a régió többi országával.

Majtényi László (ME ÁJK Információs és Médiajogi Tanszék) az alkotmányos hagyományokról emlékezik meg előadásában, és kifejti, hogy az alkotmány által képviselt értékek mind a társadalom tagjai közötti, mind a közintézmények iránti bizalom szempontjából fontos szerepet játszanak.

Cserne Péter
Chikán Attila
Felcsuti Péter
Fleck Zoltán
Győrffy Dóra
Muraközy László
Tóth Gábor Attila
Tóth István György

Dátum: 2011. November 25.
Helyszín: Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar T/112 ELŐADÓ (Debrecen, Kassai út 26)

Különböző, de egybehangzó vizsgálódások – különösképpen a TÁRKI „Gazdasági kultúra” kutatásának (http://www.tarki.hu/hu/research/gazdkult/kutatas.html) eredményei, és az erre a kutatásra is alapozó mini konferenciasorozat (http://www.ertekter.hu/eloadasok/) szerint a magyar társadalom

- értékszerkezete zárt magába forduló társadalom képét mutatja
- erősen bizalomhiányos, különösen a közintézmények iránti bizalom tekintetében
- felemás viszonyban van a korrupt magatartás megítélését illetően (elsősorban másokat tart korruptnak és normaszegőnek)
- nagyon kevéssé fogadja el az egyenlőtlenségeket, igazságtalannak tartja a társadalmi működést, nulla összegű játszmának fogja fel a gazdaságot
- paternalizmus és infantilizmus jellemzi (magas elvárásokat fogalmaz meg az állammal szemben, alulértékeli az állami szolgáltatások adóárát)

A fenti jellemzők – fontos hangsúlyozni, történelmi időtávban is – olyan társadalmi környezetet tartanak fenn, amelyben az intézményi, szabályalapú működésmódnak és kereteknek a tisztelete és legitimitása alacsony, és amelyben időről időre teret nyernek a személyiséget előtérbe helyező, és a társadalmi problémamegoldást, az intézményi rendszer fontosságát negligáló elképzelések.

Érdemes ugyanakkor röviden összegezni azt is, hogy a nemzetközi és a történelmi tapasztalatok alapján melyek a legfontosabb kérdései a vizsgált témának.

- A személyes garanciák vagy az intézményi garanciák jelentenek nagyobb biztonságot a közösség közép- és hosszú távú prosperitása és fenntarthatósága szempontjából?

- Milyen szerepe van a gazdasági/társadalmi jólét növekedésében az intézményi stabilitásnak és az ebből fakadó kiszámíthatóságnak?

- Hogyan lehet megvalósítani, hogy egy-egy sokkszerű intézményi megrázkódtatás után, azt követően, az intézmények a saját logikájuk szerinti folyamatos működéssel garanciákat adjanak a kiszámítható növekedés számára?

- Milyen feltételei vannak annak, hogy a közszféra és a közintézményi kör alkalmazottait elsősorban a szakmai, közszolgálati ethosz, az elfogulatlan szakmai szolgálat vezérelje (a politikai lojalitás szükséges keretei között, de kizárva a korrupciót, a személyi elfogultságot)?

- Milyen társadalompolitikai/szociológiai/jogi/instrumentális feltételei vannak annak, hogy a társadalom tagjai elfogadják, „belakják”, használják és legitimnek tekintsék a közintézmények rendszerét?

- Lehetséges-e intézményi, instrumentális változásokkal viselkedési és attitűdváltozásokat elérni ezen a téren (akár az intézményrendszer működtetőinek, akár az igénybe vevőinek a körében)?

A Debrecenben megrendezendő kerekasztal-konferencia ezt a kérdéskört járja körül. Az előadók – közgazdász és jogász társadalomkutatók – saját tudományterületük oldaláról, a történeti és nemzetközi tapasztalatok figyelembe vételével elemzik a bizalom, közintézmények és a gazdasági/társadalmi prosperitás összefüggéseit. Különösképpen fókuszálnak a mai magyar helyzetre és közösen keresnek választ többek között az alábbi kérdésekre:

- Milyen történeti okai és tanulságai vannak a közintézmények iránti hagyományosan alacsony magyar bizalmi szintnek?

- Milyen társadalompolitikai tévedések/hibák vezethettek ahhoz, hogy a helyzeten a rendszerváltozás első két évtizedében sem tudtunk igazán változtatni?

- Rátekintve a hasonló történelmi múltú más kelet-közép-európai országok tapasztalataira, milyen eltéréseket találunk az egyes országok között és ezek az eltérések mennyiben magyarázhatják az eltérő cseh, szlovén, lengyel, magyar, szlovák, román, bolgár, lett, litván, észt utakat?

Az előadók saját kutatásaik és szakterületük tudományos eredményei alapján, annak nézőpontjából tartanak előadásokat, majd egy kerekasztal beszélgetésben ütköztetik közelítésüket, állításaikat és tapasztalataikat. A konferencia előadásai és a kerekasztal beszélgetés és vita összefoglalója könyv formában is megjelennek, hogy e fontos témával kapcsolatos megállapításokat és gondolatokat a szélesebb szakmai kör és az érdeklődő közvélemény is megismerhesse, ezzel is segítve e területen való előrelépésünket.

A konferencia programja

9.00 – 9.15 Megnyitó – Felcsúti Péter (ÉRTÉKTÉR PROJEKT), Makó Csaba (DE KTK)
9.15 – 10.00 Cserne Péter: TÁRSADALMI NORMÁK, JOG, KÖZPOLITIKA
10.00 – 10.45 Győrffy Dóra: BIZALMATLANSÁG ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS
10.45 – 11.30 Tóth Gábor Attila: BIZALOM ÉS BIZALMATLANSÁG EGYENSÚLYA
AZ ALKOTMÁNYOS STRUKTÚRÁKBAN
11.30 – 12.15 Muraközy László: ÉRZÉSEK, ÉRTÉKEK ÉS INTÉZMÉNYEK
12.15 – 13.00 Fleck Zoltán: BIZALOM ÉS KÖZINTÉZMÉNYEK

13.00 – 14.00 Állófogadás

14.00 – 14.45 Chikán Attila: BIZALOM? KI? MIBEN?
15.00 – 17.00 Kerekasztal vita az előadók között Tóth István György vezetésével.
Kérdések és hozzászólások.

Az első előadásban Felcsuti Péter (közgazdász, a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója) bemutatta az Értéktér projektet, a kezdeményezés lényegét és a a háttérül szolgáló TÁRKI kutatást. Véleménye szerint a bizalomhiány ellene van a gazdasági növekedésnek is, hiszen ha nem bízunk egymásban, akkor a delegálások is csökkennek.

A következő előadásban Valuch Tibor (egyetemi docens, DE BTK Szociológia és Szociálpolitika Tanszék) társadalomtörténeti megközelítésben beszélt a jelenkori értékzavarainak okairól. Meglátása szerint ez a jellemező magyar társadalomban: a zárt, magába forduló értékrendszer, a közbizalom alacsony szintje, alacsony bizalom a politikai intézmények iránt, alacsony a társadalmi részvétel szintje, normazavarok, intenzív hétköznapi korrupciós gyakorlat.

Tóth Gábor Attila (egyetemi docens, DE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék): az a magyar alkotmányos rendszerben rejlő értékpluralizmus témájában tartott előadást. Meglátása szerint a modernizáció és a szekularizáció hatására többféle életfilozófiát követnek az emberek, sokféle életforma van, az egyének lehetősége van arra, hogy saját döntéseikkel befolyásolják életüket.

Ujhelyi Mária (egyetemi docens, DE KTK Menedzsment és Marketing Tanszék) beszél a szervezeti bizalomról, az új menedzsmentirányzatok mögött rejlő magatartásformákról. Előadásában bemutatja, hogy a menedzsmenttudomány új irányzatai – melyek sokak szerint versenyelőnyt jelentenek a szervezetek számára – éppen ellentétes értékeket követelnek, mint amilyen Magyarországon jelenleg általános.

Dr. Hunyady György: Demokrácia és pesszimizmus

Az elismert szociálpszichológus politikai pszichológiai szempontból elemezte előadásában a hazai helyzetet. Hunyady György bemutatta 2010-es kutatási eredményeit a politikai pártok által képviselt értékekkel és az emberek hangulatával, bizalmi szintjével kapcsolatban. A magyar állampolgárok a tavalyi évben leginkább rendre és szociális biztonságra vágytak, ám a valóságban tapasztaltak messze elmaradtak elvárásaiktól. Az emberek elégedetlenebbnek és pesszimistábbnak bizonyultak a felmérés során a korábbi évekhez képest, de a kirekesztő tendenciák is megerősödtek a társadalomban.

Dr. Kiss Endre: A normátlanság normái

A filozófus egy paradox hazai jelenségről, a pozitív normátlanságról, és ennek megjelenési formáiról beszélt. A normátlanság szerinte egyedi formát ölt Magyarországon, akár normák formájában. Mivel bármilyen normazavar csak szűk mozgásteret nyújt a bizalom megszilárdulásához, a bemutatott jelenség szerepet játszhat a társadalomban érzékelhető biza-lom szintjének alakulásában is.

Dr. Miszlivetz Ferenc: A demokrácia jövője – civil társadalom, közbizalom, hálózatosodás

Dr. Miszlivetz Ferenc, szociológus felhívta a figyelmet arra, hogy paradox módon, míg a világ bizonyos részein számos demokrácia van születőben, addig a nyugati, már létező demokráciákban nő a kiábrándultság és a bizonytalanság. A rendszerváltás óta a politikai intézményrendszerbe vetett bizalom nem változott, sőt romlott. A kutató előadásában elemezte azokat az okokat, melyek idáig vezethettek, valamint hangsúlyozta, hogy a krízis egyben lehetőség is a társadalmi megújulásra.

Dr. Mérő László: A bizalom mint értékteremtő tényező

Dr. Mérő László szemléletes és szórakoztató példákon keresztül mutatta be, hogy miként lehet a bizalom értékteremtő a legkülönfélébb relációkban a szépségversenyektől egészen a futballig. „Mi lehet a korrupció és bizalom közötti kapcsolat?” „Mi segíti a bizalom létrejöttét?” „Javíthatja-e a versengés a kooperációt?” Mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk az előadásból.

Galambos Rita: Legyen hozzá közöd! Így is lehet fejleszteni azokat a demokratikus készségeket

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány munkatársa a Miszlivetz Ferenc által felvetett a „válság mint esély a megújulásra” gondolathoz kapcsolódva mutatott be a fiatalok demokratikus készségeinek fejlesztését célzó gyakorlati módszereket, melyek hazánkban is beváltnak bizonyultak. A felmérések alapján indokolt lenne ezek szélesebb körű használata: a 2000-es évek eredményei arra utalnak, a hazai ifjúság mind a demokratikus, mind az állampolgári készségek szempontjából elmarad más országokhoz képest.

Az esemény részletes programja:

14.00-14.20 - FELCSUTI Péter bemutatja a Tárki-kutatás hátterét és az Értéktér kezdeményezés lényegét.

14.20-15.10 - VALUCH Tibor (egyetemi docens, DE BTK Szociológia és Szociálpolitika Tanszék): A jelenkori magyar társadalom értékzavarainak okai (társadalom)történeti megközelítésben

Korreferátumok:
Sipos Flórián (egyetemi tanársegéd, DE BTK Szociológia és Szociálpolitika Tanszék),
Lovas Kiss Antal (egyetemi docens, DE BTK Néprajzi Tanszék),
Bujalos István (egyetemi docens, DE BTK Esztétika és Etika Tanszék)

II. 15.10-16.00 - TÓTH Gábor Attila (egyetemi docens, DE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék): Értékpluralizmus a magyar alkotmányos rendszerben

Korreferátumok:
Várnay Ernő (egyetemi tanár, DE ÁJK Európa jogi és Nemzetközi magánjogi Tanszék)
Sólyom Péter (egyetemi tanársegéd, DE ÁJK Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszék)

III. 16.10-17.00 - UJHELYI Mária (egyetemi docens, DE KTK Menedzsment és Marketing Tanszék): Szervezeti bizalom

Korreferátumok:
Erdey László (egyetemi docens, DE KTK Világgazdaságtan és Nemzetközi kapcsolatok Tanszék)
Szilágyi Enikő (egyetemi tanársegéd, DE KTK Gazdasági Jog Tanszék)

Időpont: 2011. május 17. 14.00-17.30

Helyszín: Debreceni Egyetem Főépület, Aula (4032, Debrecen, Egyetem tér 1.)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kérjük, ha tudod, jelezd Facebook oldalunkon a részvételedet!

Időpont: 2011. április 27. 17- 20.00-ig

Helszín: ELTE, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Pszichológiai Intézet
1064 Budapest, Izabella utca 46.
3. emelet 301-es előadó

Program:

17:00 : Prof. Fülöp Márta az est házigazdájának bevezetője
17:10 : Prof. Hunyady György : Demokrácia és Pesszimizmus
17:30 : Prof. Kiss Endre : A normátlanság normái
17:50 : Prof. Miszlivetz Ferenc : A demokrácia jövője – civil társadalom, közbizalom, hálózatosodás
18:10: Prof. Mérő László: A bizalom mint értékmérő tényező
18:30 Szünet
18:45: Galambos Rita : Legyen hozzá közöd! Így is lehet fejleszteni azokat a demokratikus készségeket
19: 05 Felkért hozzászólások ( Nguyen Luu Lan Anh (ELTE PPK) Prof. dr. Faragó Klára (ELTE PPK) Berkics Mihály (ELTE PPK) Krekó Péter (ELTE PPK/Political Capital) és vita az előadók és a közönség részvételével

Moderátor: Prof. Fülöp Márta

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kérjük, ha tudod, jelezd Facebook oldalunkon a részvételedet!

Az előadók egybehangzó álláspontja volt, hogy a jogász szakma alapvetően érdekelt (illetve érdekeltté kell tenni) a társadalmi normazavarok megváltoztatásában és változatos lehetőségei vannak a normák befolyásolására. Emiatt nagyon jelentős, hogy miként vélekednek e jelenségekről, saját szerepeikről, felelősségükről. A rendezvény célja az is, hogy a szakmai felelősség elemeit erősítse.

Egy néhány órás rendezvény önmagában természetesen nem képes jelentős folyamatokat elindítani, de két célt bizonyosan teljesíthet. Egyrészt néhány aktív hallgatóban felkelti az érdeklődést és aktivizálja a társadalmi felelősséget, amit a közélet, állami és piaci szféra kulcspozícióiban használhat.

Az első előadást Víg Dávid (ELTE Kriminológia Tanszék, OKRI) tartotta, melynek témája a korrupció és a bizalom kényszere.

Előadásában beszél a megbízó-ügynök-kliens kapcsolatról, példákat hoz hogy milyen körülmények esetén válhat egy hivatali hatalommal rendelkező személy korrupttá. Elmondja, hogy az elmúlt években nőtt azok száma, akik szerint a korrupció komoly probléma hazánkban. Érdekességként jegyezte meg, hogy a lakosság azt egyértelműen elítéli, hogy valaki csúszópénzt kérjen, viszont ha már kínálják valakinek, akkor nyugodtan elfogadhatja.

Kerezsi Klára (ELTE Kriminológia Tanszék, OKRI): Miért és meddig vagyunk jogkövetők?

A jogkövető többség pusztán illúzió, sokan nem is hisznek a jog és a normák értékében.
A lebukás és a büntetés valószínűsége kicsi hatást gyakorol az emberek jogkövetésére, e helyett inkább a szokás, a külső körülmények, önérdek és az erkölcs a meghatározó.

Gyulavári Ágnes (ELTE Jogszociológia Tanszék): A normák megtanulása: a jogi szocializáció jelentősége

A társadalmi normák együttműködést feltételeznek, illetve azt hogy a szabályokat mindenki érvényes referenciapontnak tekinti. Viszont – és ezt több kutatás is igazolja – ahhoz hogy sikeresen tudjuk érvényesülni, ahhoz néha bizony meg kell szegnünk a játékszabályokat.

Utolsó előadóként Gedeon Valéria számolt be a joghallgatók körében végzett vizsgálat eredményeiről. A felmérésből kiderül hogy a hallgatók mely intézményekben bíznak leginkább, illetve hogy mennyire elfogadóak a szabálysértőkkel szemben, vagy éppen kiket látnának szívesen a szomszédjaik között.

A rendezvény legvégén kerekasztal beszélgetés zajlott a Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és a Transparency International képviselői között. Vitavezető: Fleck Zoltán (ELTE Jogszociológia Tanszék)

Az Értéktér projekt szempontjából talán az egyik legérdekesebb kutatási eredmény az volt, hogy a közösségükben kevésbé bízó személyek rendre alacsonyabb szinten járulnak hozzá a közteherviseléshez, ráadásul a stratégiájuk versengő voltának köszönhetően jelenlétük meggátolja a kooperatív viselkedés kialakulását. Ellenben bizalmi viszonyban ki tud alakulni az az egészséges kooperáció, ami a közösség összes tagjának hasznára válik.

A workshop két előadását szeretnénk kiemelni az Értéktér projekt kezdeményezéshez való szoros kapcsolódásuk miatt:

Dr. Fülöp Márta az alábbi előadásában a többéves kutatási eredményeit osztotta meg a közönséggel az együttműködő versengés témakörében.

Orosz Gábor rendkívül dinamikus előadása pedig azt a látszólagos ellentmondást taglalja, hogy miként lehet elképzelni az együttműködést mint egyfajta tisztességtelen versengést.

Az alábbi videólistát elindítva sorban megnézhető az összes előadás, melyek között a jobbra-balra nyilakkal lehet lépegetni.

A workshop a Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet munkatársainak előadásával kezdődött. A téma a társas értékorientációról és a proself, illetve a prosocial személyek eltérő motivációi voltak.

A második részben a Pécsi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet munkatársai tartottak előadást a párválasztási stratégiákról, a társas cserekapcsolatok idegrendszeri hátteréről (fMRI), illetve a machiavellizmus szerepéről az együttműködésben és a versengésben. Az előadásokból megtudhatjuk, hogy mely személyek nem hallgatnak az érzelmeikre, illetve hogy milyen szempontok alapján választunk párt magunknak.

Az utolsó részben budapesti műhely (MTA Pszichológiai Kutatóintézet, ELTE Pszichológiai Intézet), illetve a Szegedi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet kutatói osztották meg kutatási eredményeiket az együttműködő versengés és a tisztességtelen versengés közötti különbségek témakörében. Ebben a részben a neves kutatók mellett a hazai sport élvonalában tevékenykedő sportedzők, illetve olimpiai érmes sportolók is szerepelnek az előadók között.

Az előadások külön-külön is elérhetőek az alábbi linkeken:
1. Molnárné Kovács Judit: Társas értékorientáció – egy koncepció múltja és jelene
2. Sipos Sándor: Kettősségek kibékítése az együttműködő viselkedés fogalomkörében
3. Prof. Dr. Bereczkei Tamás: Emberi játszmák: bizalom, csalás, együttműködés
4. Paál Tünde: A machiavellizmus szerepe az együttműködésben és a versengésben
5. Czibor Andrea : Ki nyeri a versenyt? Személyiségtényezők és szituációs faktorok
6. Oláh-Szijjártó Linda: Párválasztás és cserekapcsolatok; Machiavellista stratégiák
7. Deák Anita: A társas cserekapcsolatok idegrendszeri háttere: fMRI vizsgálat
8. Fülöp Márta: A versengés különböző mintázatai: együttműködő versengés
9. Orosz Gábor: Az együttműködés mint a tisztességtelen versengés esete
10. Berkics Mihály: A elosztás igazságossága és versengés és együttműködés viszonya
11. Kasik László: Érdekérvényesítő képességek: együttműködés és versengés
12. Zsolnai Anikó: Az együttműködés és versengés értelmezése
13. Görgényi István: Az együttműködés és a versengés az élsportban
14. Koltai Miklós: Az együttműködés és versengés a magyar női röplabdázásban

Bevezető előadás: Tóth István György: Bizalomhiány, normazavarok, igazságtalanságérzet és paternalizmus a magyar társadalom értékszerkezetében

I. Kerekasztal beszélgetés: Mennyiben zavar az értékzavar

Résztvevők: Felcsuti Péter, Lantos Csaba, Jaksity György
Moderátor: Dombi Ákos

A gazdasági élet három meghatározó és mindig markáns véleménnyel rendelkező személyisége beszélget arról, hogy szerintük a bevezető előadásban ismertetett problémakör milyen hatással van Magyarországra, a gazdasági életre, pénzügyi, gazdasági döntésekre.

A kerekasztal beszélgetés Felcsuti Péter szubjektív, gazdasági szemléletű bevezetőjével kezdődik, melyben elmondja, hogy szerinte vannak olyan elemei a magyar társadalomnak, melyek nem támogatják az intézményi reformokat. Szerinte ez a jelenség a bizalomhiánnyal magyarázható, ugyanúgy ahogy a gazdaság alulteljesítésének okát is ebben látja.

Jaksity György szerint mindaddig, amíg azt várjuk Magyarországon, hogy majd valami megváltozik, addig nem lesznek reformok, nem fog megváltozni semmi. Jaksity ezután szót ejt a mások által finanszírozott relatív jólétről, illetve hogy egykori KGST országként milyen értékrendszert hurcolunk magunkkal, majd kifejti véleményét a medián választó jövedelmi struktúrájáról és a gazdasági helyzettel összefüggő demográfia problémákról.

Lantos Csaba arról beszél, hogy nagyon magasak ma az állammal szembeni elvárások, a redisztribúció igen jelentős hazánkban. Ráadásul alapvető probléma az alacsony foglalkoztatottság, körülbelül félmillió ember hiányzok a legális munkaerőpiacról. Ez gazdaságpolitikai rendszer fenntarthatatlan, olyan spirálban vagyunk, amiből nehéz kitörni.

II. Kerekasztal beszélgetés: Nemzetközi tapasztalatok

Résztvevők: Küllői Péter, Meyer Dietmar, Mizsei Kálmán, Urbán László
Moderátor: Zemplén Gábor

A résztvevők olyan személyiségek, akik életük nagy részét töltötték külföldön, így jól ismerik mind a külföldi, mind a magyarországi viszonyokat, így lehetőségük nyílik a nemzetközi összehasonlításra a témában. A különböző országokat megjárt emberek, a különböző nézőpontok egy színes, tartalmas beszélgetést eredményeztek, mely talán kicsit más szemszögből is megvilágítja majd a kutatás eredményeit.

A második kerekasztal beszélgetés Meyer Dietmar gondolataival kezdődik, melyben elmondja, hogy szerinte a munkamegosztás és a bizalom egy nemzet gazdaságának alapvető meghatározója. Németországi tapasztalataival összehasonlítva hazánkat azt látja, hogy itthon folyamatos a rohanás, nincs időnk egymásra figyelni, ráadásul rengeteg az önös érdektől vezérelt magányos harcos.

Küllői Péter szerint a világ olyan, mint egy magasfeszültségű vezeték, amit réteszünk az pillanatok alatt körbejár. Gyakorlatilag már nincsenek határok, így nem határokban, országokban, hanem régiókban kell gondolkodni - ahogy azt teszik a multinacionális cégek is.

Urbán László tapasztalata az amerikai és a magyar társadalom törvényekhez való viszonyulása gyökeresen eltér. Szerinte az ottani etnikai, kulturális sokszínűség miatt az integráció fontos eszköze az írott törvény, amit komolyan is vesznek. A másik fontos különbség a csapatmunkára nevelés, ott az oktatási rendszer szerves része a kooperáció alapú együttműködés. Ez a tapasztalat szerinte a munkahelyeken később jól kifizetődő.