Az Értéktér projekt egy nyílt kezdeményezés. Résztvevői hazai társadalomkutatók, gazdasági szakemberek, civil értelmiségiek, akik folyamatos konstruktív diskurzussal igyekeznek hangot adni szakmailag megalapozott érvelésüknek. A résztvevők köre folyamatosan bővül, avagy ezekbe a beszélgetésekbe várunk mindenkit, aki reflektálni tud/akar/szeretne a felmerülő témákra, részt szeretne venni a projektben.
A projekt jelenleg aktív résztvevői, kezdeményezői, valamint gondolataik arról miért fontos ez számukra
Felcsuti Péter
“Churchillt plagizálva a társadalom értékrendjének megváltoztatása túl fontos dolog, hogy kizárólag a politikusokra bízzuk, ill. arra várjunk, hogy politikusok megoldják ezt a feladatot helyettünk. A civil szféra képes lehet arra, hogy a szükséges változásokat sürgesse, kezdeményezze, elindítsa. Ez a program szándékaink szerint ezt a célt szolgálja, ilyen civil értelmiségi tevékenység. Minél többen tudnak róla, minél többen támogatják, minél többen vesznek részt benne, annál előbb indulnak el a mindenki által fontosnak tartott, mindenki által sürgetett változások”
Tóth István György
“Ha általános vélekedés szerint nem lehetséges tisztességesen előrejutni a társadalomban, ha kölcsönös belátáson alapuló normakövetés helyett normaeróziót élünk meg, ha intézményeinkkel nem élünk, hanem kijátsszuk vagy kikerüljük őket, ha embertársainkkal nem kooperálunk és versenyzünk, hanem harcolunk velük, akkor az a társadalmi kohézió zavarát mutatja. Kutatóként az a dolgom, hogy a tükörben minél hitelesebb képet láttassak ezekről a jelenségekről. Állampolgárként pedig az, hogy igyekezzek változtatni rajtuk.”
Babarczy Eszter
“Sokszor panaszkodunk az országra. Néha egymásra is. Egy kutatás, amely felméri az értékrendszerünket, kiindulópont lehet valami máshoz: önismerethez, “aha!” élményhez, értékes belátásokhoz, az ország egészének megértéséhez, és végül — talán ez a legfontosabb — a minket bénító, noha tulajdonképpen elsősorban, talán kizárólag a pszichológiai attitűdjeinkben rejlő tehetetlenség-érzésben. Egy erős civil társadalmat — és az erős közösségeket — olyan emberek alkotják, akik bíznak egymásban és bíznak magukban is. Azt remélem, ez a projekt hozzásegít, hogy felismerjük, magunk alatt fűrészeljük a fát a saját ellenséges, durcás bizalmatlanságunkkal.”
László Csaba
“Közel 15 évet töltöttem el a a PM-ben és hatot mint adótanácsadó a piacon. Számtalan olyan reform kezdeményezést láttam, amely az adóalapok, kulcsok tologatásával próbálta az adórendszer hatékonyságát javítani. Több kevesebb sikerrel. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ennek a megközelítésnek a tartalékai elfogytak. Más megközelítésre van szükség. Előtérbe kell helyezni az “életszerű” adóztatás követelményét, a beszedhetőség feltételeinek javítását és talán legfontosabbként az adótudatosság, adómorál javítását. Nehéz vállalkozás és nem kecsegtet gyors, könnyű sikerekkel. Öt – tíz éves távlatban kell gondolkodni. De ha ma elkezdjük, akkor mondjuk 5 év múlva lesz eredmény. Ha holnap, akkor öt év plusz egy nap múlva. Arra sem lehet reálisan számolni, hogy egy jól irányzott törvényen múlik minden és egy csapásra a jó útra lépünk. Ezen a területen a civil szféra bevonása valódi hozzájárulást jelenthet az adómorál javításához. Az állam ehhez önmagában kevés.”
Dr. Ranschburg Jenő
“Amikor az ember – életének kritikus helyzeteiben – egy másik személy, vagy csoport jellemére, igazságára, vagy erejére támaszkodik – bizalomról beszélünk. A bizalom az emberek közötti együttműködés legfontosabb kritériuma, hiszen a csoport, a közösség – ha a tagok közötti kapcsolat nem a bizalomra épül – sohasem lehet igazán hatékony. Ahhoz, hogy elhiggyük, amit mások mondanak, hogy meggondolt kockázatokat vállaljunk, hogy egy csoport tagjaként együttműködjünk másokkal, egyértelműen a bizalom képességére van szükség – és arra, hogy ez a képesség működjön is a közösségben. A kutatások meggyőzően bizonyítják, hogy az ember erre a képességre kisgyermek korában tesz szert; ha azt tapasztalja, hogy a világot érdemes megszólítani, mert jelzéseire rendre érkeznek a keserűségét csökkentő, örömét, biztonságérzetét pedig növelő válaszok, olyan önbizalommal, és a külvilág iránti bizalommal egyaránt telített kapcsolatot épít ki környezetével, mely pozitívan befolyásolja későbbi emberi viszonyait, közérzetét, és hitét a világban, amelyben él. A bizalom tehát tanulható tulajdonság, melynek kibontása és gondozása az egyik legfontosabb pedagógiai feladat.”
További kezdeményezők és résztvevők:
Hadas Miklós
Geszti Péter
Chikán Attila
Tóth Krisztián
Szabó Erik
Parrag Kriszta
